Gasztroenterológia

• Laborvizsgálatok
• Gyomortükrözés (gasztroszkópia)
• Vastagbéltükrözés (kolonoszkópia)
• Hasi ultrahang
• Szükség esetén hasi CT vizsgálata
• Széklet vér teszt rejtett vérzés kimutatására
• Kilégzéses vizsgálatok
• Étel érzékenységi és intolerancia vizsgálatok
• Endoszkópos ultrahang (EUS)
• Báriumos röntgen vizsgálatok
• Laktóz intolerancia teszt
• Helicobacter pylori teszt
• Fibroscan (elasztográfia)
• Bélflóra (mikrobiom) vizsgálatok

Vizsgálat előtt

A gasztroenterológiai vizsgálat előtt fontos a megfelelő felkészülés. Egyes vizsgálatok, mint a gyomortükrözés (gasztroszkópia) vagy vastagbéltükrözés (kolonoszkópia), speciális előkészítést igényelnek, amelyről az orvos tájékoztatja a pácienst. Például a gyomortükrözéshez éhgyomorra kell érkezni, míg a vastagbéltükrözéshez hashajtók alkalmazása szükséges a bél tisztítására. Székletvizsgálat előtt is érdemes érdeklődni a mintavételi előírásokkal kapcsolatban. Az orvosnak érdemes részletes anamnézist adni a páciens korábbi emésztőrendszeri problémáiról, gyógyszeres kezeléseiről és étkezési szokásairól.

Vizsgálat menete

A vizsgálat elején az orvos anamnézist vesz fel, ahol a páciens beszámol a panaszairól, például gyomorfájdalomról, hányingerről, székrekedésről vagy hasmenésről. Ezt követi a fizikális vizsgálat, amely során az orvos tapintásos módszerrel ellenőrzi a has állapotát. A diagnosztikai vizsgálatok közé tartozik a gyomortükrözés (gasztroszkópia) és vastagbéltükrözés (kolonoszkópia), valamint székletminta vétel a rejtett vér vagy rendellenességek kimutatására. Ezen kívül hasi ultrahangot is végezhetnek a hasüregben található szervek, például a máj, epehólyag és hasnyálmirigy vizsgálatára. Kilégzéses tesztekkel laktóz intolerancia vagy Helicobacter pylori fertőzés is azonosítható. Ha szükséges, további vizsgálatok, például CT vagy MRI is elvégezhetők.

Vizsgálat után

A vizsgálat után az orvos tájékoztatja a pácienst az elvégzett tesztek eredményeiről, és ismerteti a diagnózist. Ha szükséges, további vizsgálatokat javasolhat a pontos kórisme megállapításához. A kezelési terv a diagnózis alapján készül el, amely lehet gyógyszeres kezelés, életmódbeli változtatás vagy sebészeti beavatkozás. Az orvos figyelembe veszi a páciens egyéni szükségleteit, és elmagyarázza a javasolt kezeléseket. Ha komolyabb betegség jelei merülnek fel, az orvos tájékoztatja a pácienst a további lépésekről és szükséges szűrővizsgálatokról.

Mikor érdemes gasztroenterológushoz fordulni?

• Tartós vagy gyakori gyomorfájdalom
• Hányinger és hányás
• Székrekedés, hasmenés, vagy ezek váltakozása
• Vérzés a székletben (például fekete vagy véres széklet)
• Indokolatlan fogyás
• Emésztési zavarok, puffadás
• Reflux (égő érzés a mellkasban, savas felböfögés)
• Gyanúja ételallergiának vagy intoleranciának
• Tartós fáradtság, amely emésztőrendszeri problémával is összefügghet
• Elhúzódó bélgázképződés vagy hasi görcsök

Hogyan zajlik a gasztroszkópiai vizsgálat?

A gasztroszkópia, vagyis gyomortükrözés egy korszerű, minimálisan invazív eljárás, amelynek célja a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél felső szakaszának vizsgálata. A beavatkozás során egy vékony, hajlékony csövet – az úgynevezett endoszkópot – vezetnek le a szájon keresztül, amelynek végén egy apró kamera található. Ennek segítségével az orvos részletes képet kap az emésztőrendszer belső felszínéről, és ha szükséges, szövetmintát (biopsziát) is vehet további laborvizsgálathoz. A vizsgálat számos panasz okának feltárására alkalmas, többek között gyomorfájdalom, refluxbetegség, gyomorégés, fekély, vérzés, nyelési nehézségek vagy székelési problémák esetén.

A beavatkozás általában 5–10 percig tart, és nem jár komoly fájdalommal. A kellemetlen érzés csökkentésére a torok helyi érzéstelenítését alkalmazzák, illetve kérésre enyhe bódítás is elérhető. A vizsgálatot követően rövid ideig megfigyelik a pácienst, majd hamar visszatérhet a mindennapi tevékenységekhez. A gasztroszkópia gyors, pontos diagnózist biztosít, és lehetőséget nyújt kisebb beavatkozások (pl. polip eltávolítás) elvégzésére is. Időben elvégzett vizsgálattal megelőzhetők a komolyabb gyomor- és bélrendszeri betegségek.

Hogyan zajlik az altatásos gasztroszkópia?

Az altatásos gasztroszkópia a gyomortükrözés kényelmesebb és teljesen fájdalommentes változata, amely különösen ajánlott azoknak, akik tartanak a vizsgálattól, erős az öklendezési reflexük, vagy egyszerűen nyugodtabb körülmények között szeretnék elvégeztetni a beavatkozást. Az eljárás előtt a páciensnek legalább hat órán keresztül nem szabad enni vagy inni, hogy a gyomor teljesen üres legyen.

A vizsgálatot szakorvos végzi, aki enyhe altatószert ad intravénásan. Ez egy biztonságos, rövid ideig tartó altatási forma, amely alatt a páciens mélyen alszik, és semmit sem érez. Az altatás ideje alatt történik a gasztroszkópia: az orvos a szájon keresztül bevezeti az endoszkópot, és részletesen megvizsgálja a nyelőcsövet, a gyomrot és a nyombélt. A kamerás eszköz lehetővé teszi az elváltozások – például fekélyek, gyulladások, polipok vagy daganatok – pontos felismerését. A vizsgálat után a pácienst fokozatosan ébresztik, majd néhány órát még megfigyelés alatt tölt az ébredőszobában.

Fontos tudni, hogy az altatás hatása miatt a páciens aznap nem vezethet autót, és érdemes kísérővel érkezni. Az altatásos gasztroszkópia nagy előnye, hogy teljesen fájdalom- és stresszmentes, így a vizsgálat sokkal könnyebben elviselhető azok számára is, akik korábban idegenkedtek a hagyományos eljárástól.

Hogyan kell felkészülni a hidrogén kilégzéses vizsgálatra?

A hidrogén kilégzéses vizsgálat pontos és értékelhető eredményéhez elengedhetetlen a szigorú előkészület, ezért minden előírást be kell tartani. A vizsgálat láz vagy hurutos megbetegedés esetén nem végezhető el.

A felkészülést már négy héttel a vizsgálat előtt el kell kezdeni: ettől kezdve nem szabad antibiotikumot és probiotikumot szedni. A rendszeresen szedett gyógyszerekről tájékoztatni kell a kezelőorvost, aki eldönti, szükséges-e változtatás.

Egy héttel a vizsgálat előtt kerülni kell a székletfogókat, hashajtókat, vitaminokat, étrend-kiegészítőket, különösen ha azok aromát vagy laktózt tartalmaznak. Tilos a probiotikumok, protonpumpa-gátlók és H2-receptor blokkolók használata is.

A vizsgálatot megelőző három napban szigorú diétát kell tartani. Kerülendő ételek: teljes kiőrlésű gabonák, barna kenyér, müzli, tejtermékek, savanyított italok, gyümölcslevek, alkohol, zöldségek, gyümölcsök, diófélék, magvak, hüvelyesek, méz, mustár, majonéz, cukormentes édesítők.
Megengedett ételek: fehér kenyér, kifli, zsemle (laktózmentes vajjal, margarinnal vagy zsírral kenve), főtt rizs, főtt burgonya, sóval-borssal sült vagy grillezett csirke/pulyka, főtt tojás, laktózmentes felvágottak.

A vizsgálat előtti 12 órában már nem szabad enni, csak víz fogyasztható. A vizsgálat napján reggel ne vegyen be gyógyszert, hacsak orvosa másként nem rendeli. A vizsgálat éhgyomorra történik, és 2–3 órát vesz igénybe.

A vizsgálat napján tilos gyógyszert szedni, dohányozni, rágózni, cukorkát enni, szájvizet használni és fogat mosni. Fogmosás kizárólag vízzel történhet, a habot pedig nem szabad lenyelni.

A fenti előírások pontos betartása alapfeltétele a vizsgálat sikerességének.